Mennyire terveznek előre a magyar fiatalok? Mit gondolnak az időskorról, hogyan képzelik el a sajátjukat és miként vélekednek arról, hogy mikor kellene elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveikre? Érdekes és helyenként ellentmondásos eredményekre jutott néhány friss kutatás.

Fiatalon nehéz elképzelni, mi lesz velünk, ha megöregszünk, és valahol érthető, ha a karrierépítés, az első lakás megszerzése időszakában nem feltétlen az a fő gondolat, hogy mikortól és mennyit tegyünk félre a nyugdíjas éveinkre. Ettől függetlenül jó tisztában lenni azzal, hogy a nyugodt időskorért már húszas, harmincas éveinkben is tehetünk. De vajon az Y és a Z generáció tagjai hogyan gondolkodnak az ilyen jellegű előtakarékoskodásokról?

Pán Péterek és digitális bennszülöttek

Számos kutatásból kiderült, hogy az Y és Z generáció sok tekintetben máshogy működik és gondolkodik az életről, munkáról, karrierről, családról, mint a szüleik (X generáció) érája. A társadalomkutatók például az Y generációra (1984 -1994 között születettek) használták először a „Pán Péter-szindróma” fogalmát, nem alaptalanul, ugyanis a 25–30 éves felnőttek egy része nehezen önállósodik, gyakran még a szülői otthonban élnek, inkább a továbbtanulással, mint a saját egzisztencia megteremtésével foglalkoznak. Jellemző rájuk, hogy a szüleik generációjával ellentétben máshogy állnak a munkához: próbálják elkerülni a napi robotot, fontos számukra az önmegvalósítás, a gyorsan fejlődő karrier, a jó kereset, és a tendenciák azt mutatják, hogy mivel ők már a számítógépekkel együtt nőttek fel, a modern technika és a kütyük különösen fontosak az életükben.

Ez hatványozottan igaz a Z generáció (1995-2009 között születettek) tagjaira, akiket ,,digitális bennszülötteknek” is szoktak nevezni, hisz ők már a digitális eszközökön szocializálódtak, így számukra már elképzelhetetlen az élet az okostelefonok, appok, vagy a social média jelenlét nélkül. Tanulási szokásaik is mások, jellemző rájuk, hogy egyszerre több dologban is jeleskednek, a kommunikációs eszközök fejlődésével több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, emiatt pedig másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai. Egy felmérés szerint a jelenlegi nyugdíjasok életét az aktív korúak legnagyobb része küzdelmesnek, vagy elviselhetetlennek tartja, ugyanakkor a munkaerőpiacra most belépni készülő Z generációnak ennél jóval kedvezőbb képe van a mai nyugdíjasokról: közel felük tartja jónak, vagy elfogadhatónak élethelyzetüket.

Az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából 1000 válaszadó online megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint egyik generáció sem bízik abban, hogy az állami nyugdíjrendszer képes lesz arra, hogy biztosítsa számukra vágyott nyugdíjaskor hátterét. A Z generáció körében a megkérdezettek fele, az Y generációnak pedig több mint 60 százaléka számít arra, hogy idős korban is munkát kell végeznie a biztos megélhetésért.

A két fiatal generáció tagjai bár sok tekintetben a jelenre koncentrálnak, ez nem jelenti azt, hogy nem gondolnak a távolabbi jövőre. Sokuk tisztában van azzal, hogy már felnőtt koruk kezdetén el kellene kezdeniük a takarékoskodást nyugdíjas éveikre. Ez viszont, egyes felmérések szerint, nincs összhangban a tetteikkel.

Kifolyik a pénz a kezükből

Egy 2017-es tanulmány szerint, amely a 18 és a 35 év közötti fiatalok pénzhez fűződő szokásait vizsgálta, többek között arra az eredményre jutott, hogy a korosztály negyedére igaz, hogy bár folyamatosan szorong az anyagi helyzete miatt, ahogy pénzhez jut, azonnal elkölti azt. A kutatás alapján a legtöbben inkább a mának élnek. Nagyobb megelégedéssel tölti el őket, ha elköltik a pénzüket, mintha félretennének belőle. A kutatásból az is kiderült, hogy a fiataloknak csak 22,1 százaléka készít költségvetést, 40,5 százalékuknak van megtakarítása, és 53,2 százalékuknak vannak pénzügyi céljai.

Persze a helyzet nem ennyire fekete és fehér, a tanulmány szerzői három csoportra osztja a korosztályt: az aggódó költekezőkre, a tudatos kockáztatókra és az óvatos megfontoltakra. A jó hír pedig az, hogy a számok azt igazolják, utóbbiakból van a legtöbb.

A hazai eredmények tehát azt mutatják, hogy az Y és Z generáció tudja hogy cselekednie kell, de  a cselekvés területén volna mit javítani, és ezen sokat segítene a fiatalok pénzügyi edukációja, azaz, ha korán - akár már az iskolában - útmutatót kapnának arra vonatkozóan, hogyan osszák be a pénzüket, vagy,hogy mit jelentenek olyan alapvető pénzügyi fogalmak, mint hitel, kamatos kamat, vagy előtakarékosság. A termékismeret területén ugyanis van még hova fejlődni. Ugyanis sokan nem tudnak arról, melyek azok a lehetőségek, amikkel biztosíthatnák maguknak a jövőt, az otthon a párnacihában félretett pénzen túl. Legyen szó olyan intézményesült megtakarítási formákról, mint például az önkéntes nyugdíjpénztár, amely hosszú távon jó döntés lehet, már havi ötezer forinttal el lehet kezdeni az előtakarékoskodást. Ezzel akár több millió forintos megtakarítást képezhet a nyugdíjkorhatárig, és biztosíthatja a maga számára a boldog nyugdíjaskort.  

A posztot az OTP Nyugdíjpénztár támogatta