Blogunkon végigkövettük a Nyugdíj Mentor Program résztvevőinek közös munkáját, megosztottuk veletek a mentorok tanácsait, élettapasztalatait, akik elmondták azt is, ők milyen lépéseket tettek a boldog nyugdíjas éveikért. Mutattunk megtakarítási tippeket, hogyan érdemes kezelni a pénzügyeinket, most pedig egy szakembert kérdezünk: ő mit ajánl a mai Y és Z generációnak, hogyan készüljünk az időskori évekre?

Ej, ráérünk arra még!

Pató Pálnak még igaza is lehetne, hiszen huszon-, harmincévesen valóban messzinek tűnnek a nyugdíjas évek. Ki gondol a diplomaosztóján, az első lakásavatóján, szakmai sikerei idején arra, hogy milyen időskora lesz majd jó negyven év múlva? A hazai statisztikák viszont arra mutatnak, hogy már fiatalként is érdemes, sőt kell is gondolni, mi lesz majd, ha lezárulnak az aktív munkával töltött évek. Hogyan tudjuk megalapozni a későbbi időskori egzisztenciánkat, hiszen nagy valószínűséggel az állami nyugdíjat ki kell majd egészíteni.

Az Y és a Z generáció tagjainak zöme mindezzel tisztában van, és az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült friss kutatás azt is kimutatta, hogy talán pont a bizonytalan jövő miatt vágyaik és terveik igen ellentmondásosak a rájuk váró időskorral kapcsolatban. Horpácsi Krisztina az OTP Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati és szolgáltatási főosztályvezetője elmondta, hogy az OTP Öngondoskodási Index kutatása alapján kiderült, ha az álmokat nézzük, a legtöbben kirándulni, unokázni, vagy éppen barátokkal szeretnék tölteni az időskori éveiket. Azonban arra a kérdésre, hogy mire is számítanak, milyen lesz az időskor valójában, már egy nagyon más, sokkal negatívabb képet kapunk.
Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati és szolgáltatási főosztályvezetője 

A kutatás szerint a Y és Z generáció tagjai küzdelmesnek és nehéznek látják a mai nyugdíjasok életét és a saját jövőbeli időskori éveiket sem látják sokkal jobbnak: a válaszadók 74%-a szerint az állami nyugdíj biztosan nem lesz elegendő számukra. A legtöbben azonban az időben való felkészülés helyett az élethosszig tartó munkában látják a kiutat, a válaszadók 65% -a úgy gondolja, hogy nyugdíjba vonulása után is dolgozni fog. Ehhez mérten csak kevesük rendelkezik megtakarításokkal, így Horpácsi Krisztina szerint a legtöbben önként lemondanak a nyugdíjálmukról.

“Úgy gondolom, nehéz lesz a fiatalok fejében azt az ellentmondást feloldani, hogy igenis van lehetőség arra, hogy a még olyan távolinak tűnő időskorunkban már ne a munka legyen az első.  Mi azt tanácsoljuk a fiatalabb generációnak, hogy kezdjenek el gondolkodni azon, hogy milyen jövőképet állítanak fel, és milyen időskort képzelnek el maguknak. Nézzenek körül, akár a családban, közvetlen környezetükben és ezzel összefüggésben minden lehetséges megtakarítási formát derítsenek fel, és tegyék meg az első lépéseket, még ha azok ma még aprónak is tűnhetnek.”

De miből?

Sok fiatal azt mondja, hogy túl keveset keres, vagy, ha ez nincs is így, a hó végére mégis elfogy teljesen a fizetése, így nem marad megtakarításokra. Egy 2017-es tanulmány, amely a 18 és 35 év közötti fiatalok pénzhez fűződő szokásait vizsgálta, rámutatott arra, hogy a korosztály negyedére igaz, hogy bár folyamatosan szorong az anyagi helyzete miatt, ahogy pénzhez jut, azonnal elkölti azt. A kutatásból az is kiderült, hogy a fiataloknak csak 22,1 százaléka készít költségvetést, 40,5 százalékuknak van megtakarítása, és 53,2 százalékuknak vannak pénzügyi céljai.

Erről a generációs problémáról a Mentor Program fiatal mentoráltja, Evelin is beszámolt, aki egy korábbi posztunkban azt is elmondta, hogy jelenleg pont azt gyakorolja, hogyan tegyen félre, mert eddig valahogy mindig lenullázta magát hó végére. Az elfolyó pénz, a fel nem ismert rejtett kiadások sokunk számára ismerős jelenségek. A jó hír az, hogy pár egyszerű paraktikával, néhány szokásunk megváltoztatásával átláthatóbbá tehetjük pénzügyeinket, és ha kisebb összegeket is, de félre tudunk tenni - ezzel kapcsolatos tippjeinket itt olvashatjátok. Mert, ahogy a program mentorai is tanácsolják: megtakarítás címén nem kell egyből nagy összegekben gondolkodni. Sőt, már heti egy nagyfröccs, latte ára is kihozza hó végére azt az összeget, ami hozzájárulhat a nyugodt idős éveinkhez és még nagy áldozatot sem követel. Erre pedig megvan akkor is a lehetőségünk, ha nem az otthoni malacperselybe gyűjtögetünk, hanem önkéntes nyugdíjpénztárra különítünk el.

“Már kis összegekkel is el lehet kezdeni az öngondoskodást, az önkéntes nyugdíjpénztári számla pedig kiváló lehetőség erre, hiszen egyszerű, érthető és átlátható megtakarítási forma. Jelenleg már mindössze havi 5000 forinttal el lehet kezdeni az anyagi felkészülést. Az OTP Nyugdíjpénztár létrehozott egy nyugdíjkalkulátort, ahol az aktuális nettó jövedelem és az életkor, valamint néhány kiegészítő kényelmi információ megadásával bárki kiszámíthatja, hogy mekkora összegű nyugdíj (és ehhez mekkora megtakarítás) szükséges ahhoz, hogy az időskori vágyott életet elérhesse” - magyarázza a szakértő, és hozzáteszi, hogy huszonéves korban kis összegben megkezdett tudatos és rendszeres öngondoskodás hosszútávon jelentős anyagi könnyebbséget jelenthet. Havi 5000 forint befizetésből a nyugdíjpénztári számlára harminc év múlva több mint 4,5 millió forintnyi megtakarítás is összegyűlhet 5% hozamot feltételezve. Abban tehát a mentorok és a szakember is egyetértenek, hogy minél előbb elkezd félretenni az ember, annál jobb.

Ne várd, hogy a sült galamb a szádba repüljön!

Ezt valószínűleg szintén sokunk hallotta otthon, és bármennyire is klisének hangzik, nem árt felnőttként megfogadni, hiszen legyen szó szakmai, pénzügyi, magánéleti célokról, elérésükért rendszerint tervekre és cselekedetekre van szükség. Az álmaink csak ritkán valósulnak ajándékként meg számunkra.

“A legfontosabb, hogy nem szabad várni. Ha van a fejünkben valamilyen álom, legyen szó akár egy olyan rövidtávú dologról, mint egy nyaralás, vagy egy nagyobb, akár teljes karrierünket meghatározó célról, mint bizonyos tudás, tanulmányok elsajátítása, vagy a vágyott nyugdíjaskor, azért nekünk is tenni kell. Tervezni, osztani, szorozni és félretenni” -tanácsolja Horpácsi Krisztina, aki szerint dilemma esetén nem ciki, hanem sokkal inkább érdemes, sőt szükséges kérdezni, hallgatni a tapasztaltabbak, a szakértők tanácsaira.

Pénzügyek terén ilyen szakértő lehet egy megbízható pénzügyi partner, aki akár hosszú-, akár rövidtávú céljaink valóra váltásához is utat tud mutatni, de sokat tanulhatunk olyan idősektől is, akik pozitív példát mutatnak. Mint például a program négy mentora, akik tudatos tervezéssel ma egy olyan időskort élhetnek, amely egy további lehetőségeket tartogató fejezet az életükben. Élhetnek a hobbijuknak, azzal foglalkozhatnak, amivel szeretnének és ami talán a legfontosabb, hogy kényszerből sem kell gürizniük egy végigdolgozott élet után.

Az idősebb példakép mindig fontos marad, még ha a társadalmi változások kicsit messzebb is sodorják egymástól a generációkat. Jól mutatja ezt az is, hogy az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült legfrissebb kutatásából kiderült, az Y és Z generáció 63%-a  egy-egy nagyobb döntés előtt egy idősebb rokon, barát tanácsát kéri ki.

A Nyugdíj Mentor Programot is - amelyben a mentorok a saját élettapasztalataikat, a tudatos élettervezést mikéntjeit osztották meg mentoráltjaikkal - pont egy olyan történet ihlette, amelyben jól jött egy idősebb útmutatása.

A történet főszereplője Horpácsi Krisztina nyugdíjas éveihez közeli munkatársa: „Képzeld, a fiam, aki elkezdett önálló életet élni, hétvégente még mindig gyakran velünk tölti a vasárnapot és ebéd közben elmondta, hogy szeretne egy televíziót vásárolni, de most nincs elég pénze rá. Azt gondolta, hogy kölcsönt vesz fel. Elgondolkodtam, hogy mennyire jó ötlet ez, mert tudtam, hogy nagyon szeretné. Azzal a javaslattal álltam elé, hogy kifizetem a vágyott televíziót, és nekem törlessze a részleteket! De nem is akárhogyan, nyisson egy nyugdíjpénztári számlát és minden hónapban erre a számlára utalja át a havi törlesztő részleteket. Az alkut megkötöttük. Úgy éreztem, hogy így tudom megmutatni, hogy nemcsak a jelen dolgaira kell figyelni, hanem tudatosan előre is kell tervezni.” Ez a történet mutatja, hogy néha milyen apró útmutatásokkal, segítséggel tudnak terelgetni minket a tapasztalt emberek.

“Nagyon tetszett a kollégám hozzáállása. Hiszen segített gyermekének abban, hogy ráébressze, szükség van tudatosságra, tervezésre, és nemcsak a mának kell élni. Ekkor döbbentem rá, hogy mi szülők is a gyermekeink mentorai vagyunk. És a fiataloknak is rá kell néha eszmélniük, hogy a mentorok sokszor csak egy karnyújtásnyira vannak tőlük”

-fejti ki  Horpácsi Krisztina.

Érdemes tehát körbenézni, kik azok az idősebbek, tapasztaltabbak, akiktől időközönként tanácsot kérhetünk, de sokszor egy beszélgetés, egy pár óra együtt töltött idő már segíthet abban, hogy kicsit más perspektívából is rálássunk a saját életünkre, helyzetünkre. A Nyugdíj Mentor program fiatal résztvevői is arról számoltak be, hogy belelátva mentoraik életébe, számos téren változott a látásmódjuk, ahogy azzal kapcsolatban is, hogy igenis készülni kell az idősebb évekre. Mindannyian azt tervezik, hogy megtakarításokkal alapozzák meg az olyan nyugdíjas kort, amilyet jelenleg a mentoraik élnek.

A Nyugdíj Mentor Program mindennapjait kamerák követték végig, az ebből készült dokumentumfilmet hamarosan a közönség is láthatja.

A posztot az OTP Nyugdíjpénztár támogatta.

Vitatkoznál? Egyetértesz? Kommentelj!

Ha tetszett a téma, olvasd el posztunkat, hogyan lehet az öregedést jól csinálni.